Az ásatások során előkerült leletek alapján Joya de Cerén, „Cerén ékszere” földműves-teleplés volt, amelyet Kr. Után 600 körül egy vulkánkitörés pusztított el. Nincs még egy régészeti lelőhely Közép-Amerikában, amely ilyen hiteles bepillantást engedne a prekolumbián idők földműveseinek életébe, mint Joya de Cerén.

A 17 vályogból épült nádtetős épület közül eddig tízet szabadítottak ki, részben, vgy egészben a hamu alól. Feltártak főzésre, alvásra szolgáló kamrákat, műhelyeket és egy gyűlésre alkalmas nagy házat is. Úgy tűnik, a falu lakóinak meneküléskor minden ingóságukat hátra kellett hagyniuk, így maradhatott fenn egy hirtelen eltűnt civilizáció csodálatos, megindító pillanatfelvétele. A mindennapi élet eszközeit, szerszámait mind megtalálták a helyükön, házon kívül, házon belül, ahol éppen használták azokat: csont-, fa- és kőszerszámok, kerámiaedények és szerves anyagból készült tartók, kő, csont és kagyló megmunkálásával és díszítésével nyert tárgyak, füstölőlámpák, szarvasagancsból készült fejdíszek. Növények és gyümölcsök vagy nyomatként vagy megkövesedett állapotban szintén megmaradtak, többek között kukorica, vörösbab, chili és kakaóbab. A házak körül kerteket, mezőket műveltek.

A maja kultúra eddigi kutatásai mindig nagy települések reprezentatív építményeit és ceremoniális körzeteit tárták fel. Ezért aztán az uralkodói papi réteg életéről, szokásairól ma viszonylag tájékozottabbak vagyunk, míg a vályogból, fából vagy más növényi anyagból épült házakban élő vidéki népességről alig van valami ismeretünk. Joya de Cerén romjai között járva megismerhetjük az akkor élt egyszerű emberek életét, akik, ha jól meggondoljuk, alig különbözhettek tőlünk.

Látogasson el Joya de Cerén romjaihoz idén márciusban!

Részletes program Jó tudni Árak, időpontok

A 11. században épült Lingaraj templom uralja a város képét, már 15 kilométerre a várostól látható. Az egyik, ha nem a legszebb példája a térségre jellemző építészeti stílusnak. Bár a templom mai formáját a 11. században kapta, szanszkrit írások bizonyítják, hogy a helyén már a 7. században is kőtemplom állt. A mai épület tornya 55 méter magas és egyike azon kevés templomoknak a városban, amelyben aktív vallási élet zajlik.

Csupán 7 kilométernyire a várostól találhatóak azok az ikerdombok, melyek faragott belseje számtalan barlangtemplomot rejt. A barlangtemplomokat valószínűleg Orissza első uralkodója, Kharavela király idején, az időszámításunk előtti 1. században kezdték el építeni. Udaigiri 18 barlangtemploma között található a híres Elefánt barlang, falán a király által belevésett, 17 sorból álló felirattal, mely sokat elmond az akkori életről. Megismerhetjük belőle a király katonai hőstetteit, illetve megtudhatjuk, hogy a városban rendszeresen rendeztek sporteseményeket és zenés, táncos összejöveteleket. A várost, ahogy a felirat mondja: „arra bíztatták, hogy örömmel táncoljon”. Kharavela király és a művészeteket szintén kedvelő királynéja uralkodásuk alatt egy, a maga idejében egyedülálló, művészeti központot hoztak létre a ma Bhubaneswaraként ismert városban.

A helyi piacokon és apró boltocskákban fellelhetőek Orissza híres kézműves termékei: magas tisztaságú ezüstből készült, mesterien megmunkált ékszerek és dísztárgyak, zöld, rózsaszín, fekete kőből aprólékosan kifaragott szobrok, fából faragott és természetes anyagokkal festett maszkok, vibrálóan élénk színű festmények, kézzel szőtt és festett, batikolt kelmék, bambuszból fonott használati tárgyak, hogy csak néhányat említsünk a számtalan autentikus termékből.
Bhubaneswaraban minden utazó megtalálja az érdeklődésének megfelelő látnivalót. A város egész évben látogatható, de az ideutazásra a legideálisabb az októbertől márciusig tartó időszak.

Látogasson el Bhubaneswara-ba idén februárban!

Részvétel csak limitált létszámban lehetséges!

Részletes program Jó tudni Árak, időpontok

Kínában a karácsony nem számít ünnepnek, csak Hong Kongban és Makaó szigetén ünneplik hivatalosan. Az ország nagyobbik részében a néhány család, amely kereszténynek vallja magát csendesen, szűk családi körben ünnepel. Mások, akik nem tartják magukat kereszténynek szintén ünnepelnek, leginkább a nyugati szokás szerint: képeslapokat küldenek, ajándékokat váltanak, harisnyát lógatnak az ablakba, kandalló-párkányra. Az ünnepeket leginkább a kommersz karácsonyi dekoráció jellemzi, melynek nagy része egyébként is Kínában készül. Karácsonyfát csak kevesen állítanak, de a bevásárló központokban lehet látni hatalmas, gazdagon díszített fenyőket. Hong Kongban, ahol a karácsony hivatalos ünnep a Victoria Öbölre néző épületeket ragyogó fényfüzérekkel díszítik fel. Kína haladóknak

Indiában, bár a lakosság alig több mint 2 százaléka keresztény hívő, a brit gyarmatosítás hozományaként ünneplik a karácsonyt. Sok iskolát keresztény missziók üzemeltetnek, itt a gyerekek karácsonyi műsorral készülnek. Az emberek megajándékozzák egymást, Télapó hozza az ajándékokat, akit Hindiül „Karácsony Babának” hívnak. India déli részein fenyőfa helyett banán vagy mangó fát díszítenek fel karácsonyfának apró játékokkal, díszekkel, műanyag gyümölcsökkel. Trans India

A Fülöp szigeteken élők számára a karácsonyi időszak az év legnagyobb ünnepe. Az ország ki is érdemelte a „leghosszabb karácsonyi ünnepek” címet, volt olyan év, amikor a karácsonyi énekesek már szeptember 1-én elkezdték énekelni dalaikat. Az ünnepek december 16-án kezdődnek az egymást követő egyházi szertartásokkal. Szenteste éjféli misére megy mindenki, majd ezután fogyasztják el a karácsonyi vacsorát. A menüben található forró csoki, sajtgolyó, sonka sült csirke vagy pulyka, tészta, különböző sütemények és gyümölcssaláta. Fülöp szigetek-Mikronézia

Dél-Korea lakosságának körülbelül a fele keresztény. Ez az ünnep szinte mindenkinek mást jelent, van, akinek ezek a napok is csak olyanok, mint az év bármelyike, van, aki önkéntes munkával ünnepel, és van, aki kihasználva az év végének hangulatát a családjával igyekszik minél több időt eltölteni. A házakat kívül-belül feldíszítik színes papírdíszekkel és lámpafüzérekkel, a keresztény családok pedig nem csak az otthonaikban, de a házuk előtt a járdán is állítanak karácsonyfát. A gyerekeknek számtalan Santa Claus kínál csokoládét és süteményt szerte a városokban. A karácsonyi menü Dél-Koreában rizsből, fasírtból és süteményekből áll. Dél-Korea

Kolumbiában az ajándékokat, csakúgy, mint nálunk, a Jézuska, “El Nino Jezus” hozza. Azért a Mikulás itt is fontos figurája az ünnepeknek, számtalan dekoráción megjelenik, melyek már november elejétől díszítik a boltokat és az utcákat. Az ünnepek hivatalos kezdete december 7, a „gyertyák napja”, ennek a napnak az estéjén az ablakpárkányokat, járdákat, erkélyeket és utcákat gyertyákkal és papírlampionokkal díszítik fel, meleg narancs-fénybe burkolva a városokat, falvakat, hogy ezzel ünnepeljék a másnapot, a szeplőtelen fogantatás napját. Még az egészen kis falvakban is összefognak az emberek, hogy feldíszítsék az utcákat erre a napra. Az elmúlt években rádió és tévéadók versenyeket hirdettek az eseményre, így egy egyszerű tradícióból mára országos esemény lett, valóságos fény-műsorral a nagyobb városokban, ahol koncerteket és tűzijátékot is szerveznek ilyenkor. December 16-án kezdődik a Karácsonyi Kilenced, melynek során kilenc napon át imádkoznak és fohászkodnak, az utolsó nap Szenteste napja. A családok Betlehemet állítanak otthonaikban, és azt körülvéve, egyszerű hangszerekkel kísért dalokat énekelnek, és felolvasnak a Bibliából. A közös éneklésben, verselésben a család minden tagja részt vesz, a legkisebbek is. A Kilenced utolsó napja, Szenteste a legfontosabb a karácsonyi ünnepek közül, ekkor összegyűlnek a családtagok és a barátok, elmondják az utolsó Kilenced imáit és éjfél után kibontják az ajándékokat. A vacsora és az azt követő vígasság egészen hajnalig tart. Kolumbia-Venezuela

Indonéziában, bár az ország lakosságának alig 10%-a keresztény, szinte mindenki ünnepel. Szinte egyedülálló módon a világon muszlimok és keresztények összefognak, hogy közösen díszítsék fel a hatalmas katedrálist Jakartában az ünnepre. Karácsonyfát állítanak az üzletekben, iskolákban, irodákban és otthon is, karácsonyi dalokat énekelnek. Szenteste a templomban ünnepelnek, majd otthon elfogyasztják az ünnepi lakomát. A sütemény természetesen itt sem maradhat el. A gyermekeknek Santa Claus hozza az ajándékot és a csokoládét. Barangolások az Indonéz szigetvilágban

James Angel kétfedeles repülőgépével egy folyót keresett Venezuelában, amelynek állítólagos gazdag aranytartalmára még évekkel azelőtt hívta fel a figyelmét egy idős geológus kutató. Venezuela hatalmas fennsíkját a Guyanai-fennsíkot fésülte át, amikor megpillantott egy kisebb folyót, amely a térkép által jelöletlen volt . A pilóta azonnal letért a tervezett útirányáról, és a folyóiránnyal szemben repülve megpróbálta felkutatni a folyó forrásvidékét. Így jutott el az Auyan Tepuí (Ördög-hegy) hegycsoporthoz, amely a helyi indiánok (tepui) nyelvén az istenek lakhelyét jelenti. Az ismeretlen folyó ennek a hegynek az oldalában, egy mély szurdokban haladt. A szurdok kijáratánál pillantotta meg a hatalmas két részből álló vízesést. Visszatérve Venezuela fővárosába, Caracasba beszámolt a felfedezéséről két kutatónak, és együtt szerveztek két évre rá egy expedíciót a vízeséshez. Az expedíció 1937. október 9-én indult útjára. James Angel felesége és az egyik hegykutató repülőgéppel keresett leszállóhelyet a fennsíkon. Vállalkozásuk kis híján kudarcba fulladt, mivel bár baj nélkül sikerült landolniuk, a választott terület mocsarassága miatt ott kellett hagyniuk a gépet és gyalog kellett megtenniük az utat visszafelé. Végül sikerült átvágniuk a dzsungelen, amikor már mindenki lemondott róluk. A lezuhant repülőgépet később megtalálták 1956-ban, jelenleg bárki megnézheti a Ciudad Bolivar Múzeumban, Caracasban.

Angel állítását, hogy felfedezte a világ legmagasabb vízesését, csak 1949-ben igazolták. Ugyanis a pilóta térképén bejelölt helyre csak 12 év után jutott el szárazföldi úton expedíció. Ruth Robertson expedíciója motoros kenukon közelítette meg a vízesést. Megmérték a magasságát és 978 méternek találták. Ez csaknem 18-szor magasabb, mint a Niagara-vízesés. James Angel továbbra is vonzották az ismeretlen tájak, halálát is akkor lelte, 1956-ban amikor lezuhant gépével a trópusi hegyek feltérképezése közben, de nevét a róla elnevezett vízesés mindörökre megőrzi. Hamvait is ott, a nevét viselő vízesés fölött szórták szét.

Forrás: Wikipédia

Fedezze fel Ön is a csodálatos Angel vízesést!

Ezen szokások közül talán az egyik legbizarrabb az Etiópia területén élő mursi törzs tradíciója, ahol a nők alsó ajkába agyagból készített tányért helyeznek. Az ajaktányér kifejezi a viselője értékét, nem pénzben, hanem a törzsi kereskedelem alapjában, tehénben. Minél nagyobb egy lány ajkában a tányér, annál nagyobb számú tehénnel kell érte fizetnie későbbi férjének. A lányok ajkát 14-15 éves korukban vágják fel elsőként és tesznek bele kezdetben egy kisebb tányért, amit évente nagyobbra cserélnek. A tányér agyagból készül, amit kiégetnek, és természetes anyagokkal festenek. A tányérral az ajkukban nem tudnak beszélni és enni, de csak akkor vehetik azt ki, ha férfi nincsen jelen és egymás között vannak. A fiatal lányok örömmel viselik ezt a furcsa testékszert és arra törekszenek, hogy minél nagyobb tányért hordhassanak, ezzel ugyanis szebbek, kívánatosabbak lesznek a férfiak szemében.

Csak néhány népcsoportról tudunk világszerte, akik hasonló ajaktányérral dekorálják testüket. A mursik szomszédjában élő surma törzs lányai 20 éves koruk körül, közvetlenül a házasság előtt kezdik el viselni az ajaktányérjukat, nekik azonban egy vasból készült kötényt is hordaniuk kell egészen addig, amíg nem kötnek házasságot. Ha egy lány házasságon kívül esik teherbe szégyenének büntetése az, hogy nem viselheti tovább a tányért az ajkában, még akkor sem, ha később valaki feleségül veszi és megfizetik érte a kellő számú tehenet. A surma törzs férfitagjai testfestéssel dekorálják magukat, különböző motívumokat használnak akkor, ha harcba indulnak, és ha az asszonyoknak akarnak tetszeni. Mindkét nem képviselői majdnem kopaszra borotválják a fejüket, melyet szintén attraktívnak találnak.

A Csádban élő sara törzs asszonyai alsó és felső ajkukba is tányért tettek, ezzel igyekeztek magukat elcsúfítani, hogy elkerüljék a rabszolgasorsot. Manapság már ettől nem kell tartaniuk, ezért ez a szokás eltűnt életükből.

Egy másik kontinensen, Brazíliában él a ma már alig párszázas lélekszámú suyá népcsoport, melynek férfitagjai házasság után kezdenek el fából készült ajaktányért hordani, melyet időről időre nagyobbra cserélnek.

Látogassa meg Etiópia törzseit!

Bolívia pedig mondhatni Dél-Amerika szíve. Talán Dél-Amerika egyik legszegényebb országa, de kulturális gazdagsága, mérhetetlenül különböző és sokszínű tájai, valamint a rejtélyes ősi civilizációk maradványai teszik a vidéket élményekben és lehetőségekben gazdaggá. Bolíviát sokszor Tibethez hasonlítják, mivel Bolívia fekszik a legmagasabban és ez a legelzártabb ország a latin-amerikai térségben. A kontinensen ugyancsak Bolívia mondhatja el magáról, hogy a bennszülöttek jelenléte és hatása itt érezhető a legjobban.

Részletes program Jó tudni Árak, időpontok

Szumátra – Jáva – Bali – Sulawesi

Részletes program Jó tudni Árak, időpontok

Amazónia 7 millió négyzetkilométernyi területet foglal el, ebből 5,5 millió négyzetkilométer az esőerdő. 9 ország osztozik ezen a természeti csodán, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela. A világ esőerdeinek fele itt található, ez a legnagyobb és legtöbb fajnak otthont nyújtó erdőség a világon. Az Amazonas vízhozama egyedül akkora, mint a világ 10 legnagyobb folyójáé összesen, érdekesség, hogy ezen a folyón nem találni egyetlen hidat sem.

Óriás Brazília

Amazónia országai: Guyana-Suriname-Francia Guyana

Kolumbia-Venezuela

A Ha Long-i öböl Vietnám Quáng Ninh tartományában található. Az öböl vízéből ezernyi különböző méretű és formájú mészkő sziget emelkedik ki. Az öböl 120 kilométer hosszan nyújtózkodik, területe 1553 négyzetkilométer. A szigetek nagy részének belseje üreges, hatalmas barlangok rejtőznek bennük. Egyes szigetekbe úszó falvak kapaszkodnak, az itt élő emberek a sekély vízben halásznak, az öbölben 200 féle hal és 450 féle tengeri puhatestű él. A mészkő szigetek másik különlegessége a rajtuk található apró tavak sokasága, Dau Be szigetén például 6 összefüggő tó található.

Vietnám

Az Iguazu vízesés az Iguazu folyón egyike a világ legnagyobb vízeséseinek. A víz több mint 2700 méter hosszan zuhan a mélybe, félkör alakban. A csodálatos természeti képződményt 275 vízesés alkotja, köztük a legmagasabb az „Ördög Torka” 80 méter magas. Az Iguazu vízesés Brazília és Argentína határán található, két nemzeti park ölelésében. Mindkettő szubtrópusi esőerdő, mely különleges és veszélyeztetett fajoknak ad otthont.

Óriás Brazília

Dzsedzsu egy vulkanikus sziget 130 kilométerre Korea déli partjaitól. Az ország legnagyobb szigete és legkisebb tartománya, területe 1846 négyzetkilométer. Legnagyobb látványossága a Hallasan, Dél-Korea legmagasabb hegye és szunnyadó vulkánja, mely 1950 méteres magasságba emelkedik a tengerszint fölé és 360 kisebb vulkán veszi körül.

Dél-Korea

Az indonéz Komodo Nemzeti Park három nagy szigetet, Komodot, Rinca-t és Padart foglalja magában a számtalan kisebbek mellett, teljes területe 1817 négyzetkilométer, melyből csupán 603 négyzetkilométer a szárazföld. A parkot 1980-ban alapították azzal a céllal, hogy megóvják az itt élő komodói sárkányt. Később a védelmet kiterjesztették más a szigeteken és környékükön élő fajokra is. A nemzeti parkba tartozó szigetek mind vulkáni eredetűek.

Barangolások az Indonéz szigetvilágban-Szumátra dzsungeleitől a Torajak földjéig

A Puerto Princessa Földalatti Folyó Nemzeti Park körülbelül 50 kilométerre található Puerto Princessa városától, mely a Fülöp-szigeteken található. Itt található az a mészkő hegység, melynek mélyén 8,2 kilométer hosszan kanyargózik egy folyó, olyan mély és széles, hogy hajózni is lehet rajta. A folyó folyásának utolsó szakaszán ereszkedik le a föld alá, mielőtt ismét felbukkanva onnan a Dél-Kínai tengerbe ömlene. A földalatti világban gyönyörű cseppkövek születtek és számtalan kisebb-nagyobb üreg is kialakult itt. A földalatti folyóról úgy tudni, a világ leghosszabb ilyen jellegű képződménye. A barlang szájánál kristálytiszta medence található, melyet ősi fák vízbe nyúló gyökerei vesznek körül.

Fülöp szigetek-Mikronézia

Az 1086 méter magas Tábla-hegy Dél-Afrika és Fokváros jelképe, bolygónk egyetlen olyan képződménye, melyről csillagképet neveztek el, ez a Mensa, a Táblahegy-csillagkép. A simára erodálódott tetejű hegy 6 millió éve tanúja a világ eseményeinek, és otthona a leggazdagabb mégis legkisebb botanikai ökoszisztémának a világon a maga 1470 fajával.

Dél-Afrika